Hajápolás, samponok

A kozmetikai ipar irdatlan mennyiségű terméke között ember legyen a talpán, aki kiismeri magát. Mivel Magyarországon a fogyasztóvédelem úgy általában - személyi feltétel és eszközrendszerét tekintve - még jóindulattal sem mondható megfelelőnek, nem árt, ha más, fejlettebb országok tapasztalatait, vizsgálati eredményeit is megismerjük. Az Öko Test német fogyasztóvédelmi magazin több mint 15 éve figyeli árgus szemekkel - sok egyéb mellett - a kozmetikai piacot is. Laboratóriumi vizsgálatainál meghatározott egészségkárosító anyagok keresésére (ld. kritikus anyagok) koncentrál. Minősítésében ezen kívül csomagolási, környezetvédelmi szempontok is szerepet játszanak.

Hajápoló szerek

A haj fésülhetősége nagyban függ a hajzat minőségétől. A hajszálak élő anyagok, színüket, vastagságukat alapjában véve örököljük. Számos tényező, így

• bizonyos betegségek (pl. pajzsmirigy csökkent működése, vérszegénység);

• a vitaminhiányos táplálkozás és bizonyos elemek hiánya (vas, réz, szilícium, A- vitamin, biotin);

• különféle környezeti ártalmak, mint például a hideg, a szél, a fűtött szoba száraz levegője, nyáron az erős napfény (szolárium is), az uszodai klóros víz;

• a hibás hajápolás: túl gyakori fejmosás, agresszív samponok, hajápoló szerek (pl. dauervíz, a festékek vegyi anyagai), a hajszárító is leronthatja hajzatunk állapotát, s hozzájárul ahhoz, hogy a haj szárazzá, törékennyé váljon, és a fejbőrön lemezes szarulerakódások alakuljanak ki.

Mint általában, itt is első sorban a megelőzésre kellene törekedni. A legjobb lenne, ha vigyáznánk a hajunkra (pl. ha kell, sapkát hordanánk), és megelőznénk a bajt. A károsodott fejbőr és hajzat ápolásánál ugyancsak gondolni kellene a kiváltó ok(ok) megszüntetésére.

A kevés sokszor többet ér

Csak annyi és olyan hajápoló szert használjunk, amire valóban szükségünk van. Bár van olyan szakember, aki azt állítja, hogy egészséges hajzat esetén nincs szükség speciális hajápoló szerekre, és a meleg víz is elegendő a szennyeződések és a felesleges zsír lemosására, higgyük el, hogy a szennyezett környezet és a kemény víz miatt elégedettebbek leszünk az eredménnyel, ha legalább kis mennyiségben valamilyen kíméletes hatású mosószert és kemény víz esetén öblítőt is használnunk.

Normális hajzat esetén egyáltalán nem indokolt a napi hajmosás. A javasolt mennyiség függ a haj hosszúságától. Félhosszú hajra, normális erősségű hajszál esetén (0,05 - 0,07 mm) fél evőkanálnyi sampont javasolnak, vékony szálú hajzat esetén ennek a felét.

A konvencionális samponok szinte mindegyike erősen szárító mosóaktív anyagokat (natrium laurytsulfat, natrium laurylsulfat) és egyéb bőrkárosító adalékanyagokat (pl. PEG emulgálószert, konzerváló anyagokat, parabéneket) tartalmaz. Ezeknél a samponoknál különösen figyelni kell a mennyiségre. Jobban tesszük, ha hígítva használjuk a sampont, és alaposan kiöblítjük a hajszálak közül.

Még jobb, ha a reform-boltokban kapható lávaföld, vagy bőrkímélő kókusz- és cukortenzideket tartalmazó samponokat kenünk a fejünkre (amikor "glukoside" szerepel a szóösszetételben akkor biztosak lehetünk benne, hogy bőrbarát mosóaktív anyagokról van szó, pl.: Cocos Glucoside, Decyl Glucoside, Alkylpolyglucoside). Az ásványi anyagokban gazdag földeket vízzel kell péppé keverni, s ugyanúgy használhatóak mint általában a samponok. Kaphatóak készre kevert folyékony földes samponok is.

Sampon-körkép

Az Öko Test magazin 2006 júliusában tesztelte a gyermeksamponokat, amelyek fürdésre is használhatóak. A „nagyon jó" (sehr gut) minősítést mindössze csak egy ellenőrzött natúrkozmetikai termék (a Logona sampon és tusfürdő) kapta meg ("bio" termékeket árusító üzletekben lehet utánakérdezni).

Némileg megnyugtató lehet, hogy a vizsgált gyermeksamponok már egyáltalán nem csípik a szemet és a többség (11 termék) jó osztályzatot kapott. Ezek között több készítmény a hazai üzletek polcain is megtalálható: a Balea (Dm drogéria), a Bübchen, a Fa, a Nivea, a Penaten, a Sanosan. Bár ezekben nem találtak kritikus konzerválószereket és allergizáló illatanyagokat, sajnos a polyethylenglikol (PEG) emulgálószer (vagy származékai) és a natriumlaurylsulfát erősen habzó és szárító mosóaktív anyag egy kivételével mindegyikükben szerepelt (kivétel a Logona volt).

A lap szeptemberi számában 30 normál hajra kínált sampont vizsgáltak. A legjobb eredményt, ha az árat is figyelembe vesszük, az Alverde Olive/Henna sampon érte el (DM drogériában valószínűleg hozzájuthatunk). Az ugyancsak nagyon jó osztályzatot kapott, ellenőrzött natúrkozmetikum jelzésű Dr. Hauschka narancs-makadámia sampon ennél már 3 és félszer többe kerül. Kiválónak ítélték még a kontrollált natúrkozmetikum Logona (Daily Care), a Lavera (Glanz) és a Neobio (Natural) samponokat, ez utóbbiak közepes árkategóriába tartoznak.

Tizenegy sampon azért kapott egy fokkal gyengébb jó minősítést, mert PEG-emulgálószert is tartalmaztak. Itt találhatjuk a legdrágább Weleda (gesztenye) sampont is, ami ötször annyiba kerül, mint az Alverde terméke. Az ismertebb, nálunk is kapható márkák közül érdemes megemlíteni az Yves Roches Phytum Aktív sampon közepes minősítését. Nagyon meglepő, hogy 9 sampon elégtelen minősítésben részesült, köztük a Magyarországon jó hírnévnek örvendő L'Oreal Elvital multivitamin sampon, a Dove Milde&Balance, a Garnier Fructis samponja, a Pantene Prov. Classic sampon. A L'Oreal termékben 10%-nál magasabb mennyiségben volt paraffin, ráadásul problémás moschus illatanyagot, konzerválószert és PEG-et is tartalmazott. A Dove-ben ugyan nem találtak kritizálható illatanyagot, viszont környezetszennyező, allergiát okozó halogénorganikus kötésű összetevőt igen.